View source for Peresztrojka 01 Comic Book (1.rész)

<pre>         a comic book t&ouml;rt&eacute;nete        j
 _
 Udv&ouml;zlet azoknak, akik nem v&eacute;letlen&uuml;l
 t&ouml;lt&ouml;tt&eacute;k be a cikket, hanem kiv&aacute;ncsi-
 ak a comic book azaz a k&eacute;preg&eacute;ny ere-
 det&eacute;re. (akik meg nem kiv&aacute;ncsiak r&aacute; a-
 zoknak pedig azt mondom, hogy nem k&ouml;-
 telez&#337; elolvasni......)

     i.r&eacute;sz

a modern k&eacute;preg&eacute;ny sz&uuml;let&eacute;se a xix.
sz&aacute;zad v&eacute;g&eacute;re tehet&#337;. m&aacute;s utat j&aacute;rt be
eur&oacute;p&aacute;ban &eacute;s amerik&aacute;ban, de t&eacute;ny, hogy
a jelenleg legelterjedtebb form&aacute;i ame-
rikai eredet&uuml;ek.
 az egyes&uuml;lt &aacute;llamokban az els&#337; k&eacute;pre-
g&eacute;nyek napilapokban megjelen&#337; 'comic
stip'-ek, vagyis 'mulats&aacute;gos cs&iacute;kok'
voltak. mai jelent&eacute;se szerint comic
strip minden, &aacute;ltal&aacute;ban napi folytat&aacute;-
sokban illetve r&eacute;szekben megjelen&#337; k&eacute;p-
reg&eacute;ny, ak&aacute;r humoros, ak&aacute;r nem. sz&aacute;mos
figura kalandjai m&eacute;g most is ebben a
form&aacute;ban olvashat&oacute;k szerte a vil&aacute;gon, i-
lyen p&eacute;ld&aacute;ul a 'peanuts' (charlie brown
&eacute;s snoopy), a 'blondie' vagy a 'gar-
field': 3-4 k&eacute;pb&#337;l &aacute;ll&oacute;, csattan&oacute;s t&ouml;r-
t&eacute;netek ezek.
 furcsa, de t&eacute;ny: ellent&eacute;tben az eur&oacute;pai
(f&#337;leg francia &eacute;s olasz) k&eacute;preg&eacute;nyekkel,
az amerikai comic stip els&#337;sorban nem
gyerekeknek sz&oacute;lt, hanem a napilapot ol-
vas&oacute; feln&#337;tteknek, k&uuml;l&ouml;n&ouml;s tekintettel
az angol nyelvet m&eacute;g nem t&ouml;k&eacute;letesen b&iacute;-
r&oacute; bev&aacute;ndorl&oacute;knak. &aacute;ltal&aacute;ban egy oldalon
szerepel ma is a keresztrejtv&eacute;nyekkel
vagy a sportrovattal, t&ouml;bnyire az &uacute;js&aacute;g
h&aacute;ts&oacute; r&eacute;sz&eacute;ben. hosszabb, egy teljes ol-
dalt bet&ouml;lt&#337; t&ouml;rt&eacute;neteket csak a lapok
vaskosabb, vas&aacute;rnapi mell&eacute;kleteiben ta-
l&aacute;lni.
 eg&eacute;szen a harmincas &eacute;vekig amerik&aacute;ban
nem is volt kiz&aacute;r&oacute;lag k&eacute;preg&eacute;nyb&#337;l &aacute;ll&oacute;
&uacute;js&aacute;g vagy kiadv&aacute;ny. ekkor jelentek meg
az els&#337;, gy&#369;jtem&eacute;nyes f&uuml;zetek, amelyek
m&aacute;r kor&aacute;bban megjelent vas&aacute;rnapi mell&eacute;k-
letek &uacute;jranyom&aacute;s&aacute;t tartalmazt&aacute;k. ezek
voltak a comic book el&#337;dei, l&eacute;nyegesen
nagyobb m&eacute;retben.
 az els&#337;, a ma elterjedt m&eacute;retben kia-
dott comic book 1933-ban jelent meg, i-
gen &eacute;rdekes k&ouml;r&uuml;lm&eacute;nyek k&ouml;z&ouml;tt. egy new
york-i nyomd&aacute;ban k&eacute;sz&uuml;lt egy k&eacute;preg&eacute;ny-
gy&#369;jtem&eacute;ny. a nyomda egyik lelem&eacute;nyes
keresked&#337;je, max c.gaines &eacute;szrevette,
hogy lekicsiny&iacute;tve egy ilyen vas&aacute;rnapi
mell&eacute;klet m&eacute;rete pontosan megegyezik egy
f&eacute;l lapoldallal. k&eacute;t lapot egym&aacute;s mell&eacute;
tettek, s azt &ouml;sszehajtott&aacute;k, az ered-
m&eacute;ny: egy pontosan ugyanakkora f&uuml;zet,
mint az, ami b&aacute;rmelyik &uacute;js&aacute;g&aacute;rusn&aacute;l kap-
hat&oacute;. ezt a kiadv&aacute;nyt a' procter and
gamble' mos&oacute;szergy&aacute;r r&eacute;sz&eacute;re k&eacute;sz&iacute;tet-
t&eacute;k, mint ingyenes rekl&aacute;maj&aacute;nd&eacute;kot.
 a f&uuml;zetnek &oacute;ri&aacute;si sikere volt, &eacute;s r&ouml;vi-
desen &uacute;jabbak k&ouml;vett&eacute;k, m&aacute;s gy&aacute;rak sz&aacute;-
m&aacute;ra, de m&eacute;g mindig aj&aacute;nd&eacute;kk&eacute;nt, rekl&aacute;m
c&eacute;lb&oacute;l, 100-200 ezer p&eacute;ld&aacute;nyban. ekkor
gondolt arra gaines &uacute;r, hogy a gyerekek
sz&iacute;vesen fizetn&eacute;nek rendszeresen p&aacute;r
centet ilyen kiadv&aacute;nyok&eacute;rt. 1934-ben in-
dult az els&#337; havonta megjelen&#337; comic bo-
ok (famous funnies), amely azt&aacute;n 20 &eacute;vig
l&eacute;tezett. m&eacute;g ugyanebben az &eacute;vben kapha-
t&oacute; volt az els&#337; olyan sz&iacute;nes magazin, a-
melyben v&eacute;gig ugyanannak a figur&aacute;nak a
kalandjait lehetett olvasni, a neve
'skippy' volt.
 1935-ben j&ouml;tt ki a 'new fun', majd a
'more fun' nev&#369; comic book, amelynek az
a nevezetess&eacute;ge, hogy a k&eacute;s&#337;bbi dc co-
mics n&eacute;ven ismert kiad&oacute; els&#337; pr&oacute;b&aacute;lkoz&aacute;-
sa volt(1947-ig l&eacute;tezett). &eacute;s ugyanekkor
volt el&#337;sz&ouml;r l&aacute;that&oacute; k&eacute;preg&eacute;nyen miki
eg&eacute;r is.
 a dc comics el&#337;dje hamar terjeszkedni
kezdett: 1937-ben jelent meg az els&#337;
'detective comics', amelyben k&eacute;t &eacute;vvel
k&eacute;s&#337;bb bemutatkozott bob kane alkot&aacute;sa a
batman, s 1938-ban v&eacute;gre siker koron&aacute;zta
jerry siegel &eacute;s joe shuster t&ouml;retlen
lelkesed&eacute;s&eacute;t, hogy kiadass&aacute;k, az 'action
comics' 1. sz&aacute;m&aacute;ban, fantasztikus sz&uuml;le-
m&eacute;ny&uuml;k, superman kalandjait. s hogy a
mai f&#337; konkurensr&#337;l is ess&eacute;k p&aacute;r sz&oacute;:
1939-ben jelent meg a 'marvel comics' 1.
sz&aacute;ma is, benne torpedo (sub-mariner) &eacute;s
a f&aacute;klya (human torch) t&ouml;rt&eacute;net&eacute;vel.


     folyt.k&ouml;v.


rem&eacute;lem el&eacute;gedettek vagytok, s tetszett
a cikk. itt megjegyezn&eacute;m, hogy a comic
book-okr&oacute;l azaz a k&eacute;preg&eacute;nyekr&ouml;l b&aacute;rmi-
lyen felvil&aacute;gos&iacute;t&aacute;st stb. n&aacute;lam lehet
k&eacute;rni, ha &iacute;rsz a c&iacute;memre.

ha nem tetszenek az ilyen t&eacute;m&aacute;j&uacute; cikkek
azt is &iacute;rd meg a c&iacute;memre! (ha m&aacute;r &iacute;gy is
&iacute;rsz visszak&uuml;ldhetn&eacute;l egy kit&ouml;lt&ouml;tt
szavlapot... de ha nincs szavlapod, ak-
kor azt is ig&eacute;nyelhetsz a fenti c&iacute;mr&ouml;l.)
na, akkor itt m&aacute;r el is b&uacute;cs&uacute;zok!


  forr&aacute;s:              kamikaze
  kandi lapok


?
</pre>