Peresztrojka 02 Comic Book (2.rész)

From C64 Diskmag Wiki
Revision as of 00:00, 25 June 2009 by Vargaviktor (Talk | contribs)

(diff) ←Older revision | view current revision (diff) | Newer revision→ (diff)
Jump to: navigation, search
         a  comic book története       p


 újból itt vagyok, hogy begyömöszöljem
 a memóriába e havi töltelék cikkemet,
 amely mindanyiunk örömére hosszabbra
 sikeredett mint az előző.......



 * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *


     ii.rész

 AZ
 AZ évszám:1940. a comic book, kizárólag
képregényeket tartalmazó, általában ha-
vonta megjelenő újság meghódította ame-
rikát. de az egyszerű bűnőzők, gengszte-
rek, gyilkosok üldözése helyett mással
foglalkoznak most a papírhősök: már zaj-
lik a második világháború.
 jóllehet ekkor az egyesült államok még
nem hadviselő fél, a comic book felsora-
kozik az amerikai sajtó és közvélemény
többsége mellett: az usa-nak be kellene
avatkoznia, meg kellene védeni európát,
nem nézheti tétlenül korábbi szövetsége-
sei leigázását.
 gondoltak hát egy merészet a képregény-
kiadók, és egyszerűen besorozták a szu-
perhősöket (először csak a füzetek borí-
tóin). superman 1940 decemberében meg-
ment egy német sisakos kivégző osztagtól
egy férfit. a díszlet egyértelműen kö-
zép-európai. torpedó (sub-mariner) u-
gyanezen év februárjában horogkeresztes
tengeralattjárókkal viaskodik. és már
januárban megjelent a pep comics első
száma, melynek a hőse az amerikai nemze-
ti  színekben pompázó pajzs (the shield)
az első hazafias szuperhős, 'civilben'
katona!
 de ez még mind csak finom utalgatás,
célozgatás volt ahhoz képest, hogy a
timely (ma már marvel) kiadó 1941 márci-
usában egy új figura kalandjait kezdi
közölni. a neve amerika kapitány, és a
borítón magát adolf hitlert püföli!!!!
( megjegyzés: egyesek ekkor még mindig
azt hitték, hogy hamar vége lesz a hábo-
rúnak, és a kiadó állítólag sokáig habo-
zott, hogy engedélyezze ezt a borítót:
attól félt, mire megjelenik a lap, már
nem lesz aktuális!! ) a sorozat rajzo-
lója: az ifjú jack kirby.
 pearl harbor után (amikor japán hadüze-
net nélkül megtámadta az egyesült álla-
mokat), gombaszerűen szaporodni kezdtek
a hazafias, buzdító hangvételű, a fron-
ton harcoló katonáknak és az otthon ma-
radott, a harchoz még túl fiatal fiúknak
egyaránt szoló kiadványok. még batman és
robin is kivették a maguk részét a náci-
ellenes küzdelemből, igaz, elsősorban
kémekre és szabotőrökre vadásztak odaha-
za, míg a 'szuperebbek' az első vonalban
osztogatták a pofonokat (lőfegyvert csak
az igazi katonák kezében lehetett lát-
ni).
 még 1940-ben a fawcett kiadásában in-
dult a következő évek legnagyobb sikere,
a captain marvel. egy kisfiú, billy
batson, ha kimondta a mágikus 'shazam!'
szót, átalakult egy szuperhős, sebezhe-
tetlen, repülni is tudó izomkolosszussá.
ez volt az egyetlen  olyan sorozat, a-
mely egy időben még a supermannél is na-
gyobb példányszámban kelt el.
 a negyvenes évek első igazán eredeti
figurája wonder woman volt. szerzője egy
pszichológus, william moulton marston,
aki megfordította az erős férfi / gyenge
nő viszonyt. wonder woman a legendás a-
mazonok egyike. amerikába kerül, és in-
kognitóban a hadseregben szolgál, sze-
relme, trevor kapitány mellett. trevor
nem is sejti, hogy szemüveges, kontyos
titkárnője azonos azzal a titokzatos i-
degennel, aki rendszeresen megmenti őt
és társait a legnagyobb veszedelmektől.
 a szuperhősök árnyékában a humoros so-
rozatok is egyre nagyobb népszerüségnek
örvendtek, első sorban tapsi hapsi és
társai, illetve donald kacsa és dagobert
bácsi. ugyancsak ekkor indult hódító út-
jára az egyes országokban még ma is ked-
velt tipikus amerikai tinédzser, archie.
 amerika megnyerte a világháborút, de a
győzelmi mámorból kevés jutott a képre-
gény-kiadóknak, hiszen békeidőben ki a-
kart már harcokról olvasni? (legalábbis
egyenlőre.) különösen a timely volt baj-
ban, mert szinte kizárólag háborús té-
májú címei voltak. lezárult a comic book
és az amerikai képregény aranykora, a
szuperhősök jórésze pedig nyugalomba vo-
nult.
 a következő években valamennyi ki-
adó lázasan kereste azokat a témákat,
amelyekkel meg lehetne újítani a comic
bookok tartalmát. az első részben emlí-
tettem max c. gaines nevét, aki döntő
szerepet játszott a comic book létrejöt-
tében. az ő kiadóvállalatát (educational
comics) a fia, william örökölte. az if-
jabb gaines találta meg az új aranybá-
nyát, méghozzá a rémisztő, úgynevezett
horror történetekben.
 gaines valójában nem a horror, hanem a
fekete humor nagy kedvelője volt, s ezt
be is bizonyította, amikor 1952-ben ki-
adta a mad magazin első számát, harvey
kurtzman író-rajzoló-szerkesztő segítsé-
gével. a ma is létező mad minden idők
legsikeresebb humoros magazinja, több
nyelven jelenik meg, és számtalan hason-
lókiadvány utánozta.
 1953-ban szomorú, a szórakoztató műfaj-
hoz méltatlan esemény történt: a dc be-
perelte a fawcettet, azt állítva, hogy
annak a captain marvel figurája a super-
man egyszerű másolata. a pert meg is
nyerték, és a captain marvel kiadása le-
állt. (később a dc megszerezte a captain
marvel jogait, és bevezette a saját ki-
adványai közé!!!)
 a képregénynek, sikere ellenére (vagy
talán épp emiatt) nemcsak hívei voltak.
sorozatos támadások érték a comic book-
ot, mert állítólag megrontja az ifjúsá-
got, és lealacsonyítja a kultúrát. 1954-
ben egy pszichiáter, frederic wertham,
könyvet adott ki, az 'ártatlanok megron-
tása' címmel. ennek hatására az usa sze-
nátusa fiatalkori bűnözéssel foglalkozó
albizottsága vizsgálatot kezdeményezett
a comic bookok tartalmával kapcsolatban.
megelözendő az esetleges intézkedéseket,
valamennyi jelentősebb képregény-kiadó
összefogott, és megalkották a 'comics
code authority'-nek nevezett,saját,belső
cenzurájukat, amely azt szabályozta,
hogy mi szerepelhet képregényen, és mi
nem. a kódex életbelépése előtt évente
több, mint 1 (egy) milliárd füzetet ad-
tak el amerikában.
 a következő években a legtöbb kiadó mi-
nimálisra csökkentette a sorozatai szá-
mát, vagy egész egyszerűen tönkrement.
a kivétel a dc volt, ahol egy új szer-
kesztő, julius schwartz, óvatos kisér-
letbe kezdett: egyenként új életre kel-
tette az aranykor szuperhőseit. persze
superman és batman egy percre sem tüntek
el, de 1956-ban újra megjelent a flash,
majd a green lantern (zöld lámpás), és
a többiek.


     folyt.köv.



hát igen, a következő részben befejező-
dik a comic book története. írjatok ne-
kem (kamikaze), hogy miröl olvasnátok
szivesen. na, nem kell megijedni, a kép-
regényektől nem szakadunk el!!!!!!!!!!
én arra gondoltam, hogy írókról, rajzo-
lókról vagy külömféle képregényekről
történetek, jellemzések...  és ha tudok
segítek! megpróbálok minden kérésnek e-
leget tenni, bár eddig még semmilyen
kérés-reakció nem jutott el hozzám....
mi van gyerekek alusztok?????????

a peresztrojka hivatalos képregény
szakértője:
                           kamikaze
   forrás:
   kandi lapok
?
Personal tools
Namespaces

Variants
Actions
Navigation
Toolbox